Hungarian Bible

Matthew 9

Matthew

Return to Index

Chapter 10

1

 

   És előszólítván tizenkét tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erőtelenséget. 

 

 


2

 

   A tizenkét apostol nevei pedig ezek: Első Simon, a kit Péternek hívnak, és András, az ő testvére; Jakab, a Zebedeus fia, és János az ő testvére; 

 

 


3

 

   Filep és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, az Alfeus fia, és Lebbeus, a kit Taddeusnak hívtak; 

 

 


4

 

   Simon a kananita, és Judás, az Iskariotes, a ki el is árulta őt. 

 

 


5

 

   Ezt a tizenkettőt küldé ki Jézus, és megparancsolá nékik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be; 

 

 


6

 

   Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett juhaihoz. 

 

 


7

 

   Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített a mennyeknek országa. 

 

 


8

 

   Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok. 

 

 


9

 

   Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe, 

 

 


10

 

   Se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálczát; mert méltó a munkás az ő táplálékára. 

 

 


11

 

   A mely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott maradjatok, a míg tovább mehettek. 

 

 


12

 

   Ha pedig bementek a házba, köszöntsétek azt. 

 

 


13

 

   És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza. 

 

 


14

 

   És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le. 

 

 


15

 

   Bizony mondom néktek: Az ítélet napján könnyebb lesz a Sodoma és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak. 

 

 


16

 

   Ímé, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelidek mint a galambok. 

 

 


17

 

   De óvakodjatok az emberektől; mert törvényszékekre adnak titeket és az ő gyülekezeteikben megostoroznak titeket; 

 

 


18

 

   És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul ő magoknak és a pogányoknak. 

 

 


19

 

   De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok. 

 

 


20

 

   Mert nem ti vagytok, a kik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, a ki szól ti bennetek. 

 

 


21

 

   Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik őket. 

 

 


22

 

   És gyűlöletesek lesztek, mindenki előtt az én nevemért; de a ki mindvégig megáll, az megtartatik. 

 

 


23

 

   Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek: be sem járjátok Izráel városait, míg az embernek Fia eljövend. 

 

 


24

 

   Nem fölebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az ő uránál. 

 

 


25

 

   Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolga mint az ő Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az ő házanépét?! 

 

 


26

 

   Azért ne féljetek tőlök. Mert nincs oly rejtett dolog, a mi napfényre ne jőne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék. 

 

 


27

 

   A mit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek. 

 

 


28

 

   És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában. 

 

 


29

 

   Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül! 

 

 


30

 

   Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak. 

 

 


31

 

   Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok. 

 

 


32

 

   Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt; 

 

 


33

 

   A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt. 

 

 


34

 

   Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert. 

 

 


35

 

   Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt; 

 

 


36

 

   És hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe. 

 

 


37

 

   A ki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám. 

 

 


38

 

   És a ki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám. 

 

 


39

 

   A ki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt. 

 

 


40

 

   A ki titeket befogad, engem fogad be; és a ki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött. 

 

 


41

 

   A ki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi; és a ki befogadja az igazat igaznak nevében, igaznak jutalmát veszi; 

 

 


42

 

   És a ki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát. 

 

 


Matthew 11

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: